január 9.

iszonyúan fáradt vagyok, fáradtabb mint tegnap. elgyötört, egy merő görcs, és hasogat a fejem is. és lassú és ügyetlen és bizonytalan is vagyok. le is basztak ma, mert két óra késéssel raktam ki két hírt. pedig igyekszem én, csak hát bizonytalan vagyok, és még annyi mindent nem tudok. igyekszem semmit el nem kúrni. és mégis, nem megy mindig. igyekszem a fejemet a víz fölött tartani, ússz csak tovább kicsi némó, de azért időnként elsodor az ár. és aztán jól lebasznak érte. pedig tényleg nem a körmömet reszeltem, még csak pisilni sem mentem ki. mint az őrült ki letépte láncát, szerkesztettem nyolc órán át. azért remélem, hogy nem rúgnak ki. le is húztam vagy egy deci unikumot mikor hazaértem, nekifutásból. hát ma sem kell álomba ringatni. de legalább holnap szabadnapos vagyok, és megyek a hegyre, ha lesz kedvem. fel is töltöm a fényképezőgépet.

ez a munka olyan, mint a hosszútávfutás, csak itt minden tíz perc olyan, mint ha a cél előtti utolsó kör lenne, és lélekszakadva rohanok, hogy átszakítsam a célszalagot. de amint átszakad, jön egy újabb kör. meg egy újabb meg egy újabb. mert a hírek tényleg, soha nem alszanak. még a megyei hírportáloknál sem. hát akkor mi lehet az indexnél vagy az origo-nál?

just keep swimming. just keep swimming. just keep swimming.