napod
a pillanat, amikor az ébresztő belesikít az éjjelbe,
és azt kívánod bárcsak még egy szundid lenne.
a pillanat, amikor lekapcsolják a közvilágítást,
és a narancssárga éjszaka szürkülő kékületre vált.
a pillanat, mikor felkapcsolod a villanyt a koromsötét irodában,
és a kattintást kismillió másik követi.
a pillanat, amikor letudtad a munkát,
és mosolyogva lépsz ki a délutáni hòpelyhes hűs télbe.
a pillanat, amikor amikor sorban állsz a pékségben,
és tiéd az első nagy sajtos bagett, egyenesen a sütőből.
a pillanat, amikor ülsz a buszon,
és a melletted ülő szájában összefut a nyál a bagetted illatától.
a pillanat, amikor ballagsz haza egy szatyor meleg bagettel,
és a levegőben táncra kelnek a hópelyhek.
a pillanat, amikor nem mész be a házba,
inkább tágra nyílt szemekkel nézed a hópelyheket.
a pillanat, amikor csak álldogálsz a sűrű hóesésben,
és csukott szemmel hallgatod a fehér csöndet.
a pillanat, amikor fekszel a fürdőkádban,
és a magyar himnuszt hallgatod, egy szál hegedű kísérettel.
a pillanat, amikor lekapcsolod a gépet, kinyitod a könyvet,
és elmerülsz a betűk végtelen tengerében.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése