csöp-csöp-csöp
tegnap még kopogott,
orcámat pozsgásra csípte
mikor beleharaptam a
ropogós kékegű levegőbe.
ma bezzeg dunnából önti
s gurgulázva kacarászik
pelyhes tenyerébe
mókás kedvű holle anyó.
szambázva hullik alá
kismillió bolyhos pehely
s illanva olvad bele
a tocsogó mocsokba.
szétfoszlik a pillanatban
a pihe-puha hópaplan
a csöpp-csöpp-csöppé
mállott pehelyrengeteg.
kop-kop-kop
panaszolja az eresz
s hangosan pislogva
ritmusra nyekereg.
fröccsen a latyak
kásás hűs tejeskávé
nadrágom csupa csöpp
ezer apró sáros pötty.
tetőről némán illanva
csurranva csöppenve
reccsenve roppanva
olvad a tél a tavaszba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése