just another manic monday tuesday [holnap már szerda! minden hetet keddel kellene kezdenünk!] (jesszum, pepi, mi a francért használsz ennyi felkiáltó jelet?)
igazából csöppet sem volt manic, mert ma az összes hír uncsi volt (se vér, se cici, se baleset, se haláleset, se tüntetés, se havazás, se árvíz, se cuki állatok. hát akkor mégis mire klikkoljon az ember ezen a fránya interneten?) persze ettől még az asztalomra borulva ásítoztam láncban a nyolcadik órámban, mert valahogy a hét első napján mindig fáradtabb vagyok, mint az utolsón. ja, és napom csúcspontja az volt, amikor egy random néni felhívott (miért is van benne az impresszumban a telefonszámom?), hogy az ő fia írt egy cikket, arról, hogy a máriapócsi polgárőrök új egyenruhát kaptak, ezt feltöltötte az internetre [elküldte nekünk - a szerk.; jesszum, most már írhatom azt, hogy: a szerk.!] öt nappal ezelőtt, és jelentessük már meg, mert fontos, hogy ezt megtudják a máriapócsiak, mert ők csak innen tájékozódnak. és ő [már mint a fia - a szerk.] nem tud jönni a telefonhoz, mert közben [az öt nap alatt? - a szerk.] már kiment az udvarra. hát ilyenek ezek a hétfőnek álcázott, hírtelen keddjeim.
de legalább ma jó haj napom volt, meglepően jól állt a frufrum, és ez jelentős mértékben javított az általános hétfő-letargián. a jó frufru napok rettentően ritkák, hát becsüljük meg őket!
éjjel álmatlan forgolódtam vagy hajnal kettőig, tágra nyílt szemekkel bámultam a plafont, az agyamban kósza gondolatok cikáztak össze-vissza ezerrel, egy-másik még rímelt is, hát azokat gyorsan lefirkantottam a sötétben (nem szabad felkapcsolni a villanyt, mert kimegy a szememből az álom elillannak a gondolatok.), s majd amikor világosban csókot lehet pozsgás kalácsképemre a múzsa, tán verssé fűzöm őket. és hogy a rímtelenekkel mi lett? többnyire köddé lettek, belevesztek a koffein áztatta éjszakába, de azért egyik-másik nyomokban benne maradt a fejemben és/vagy a noteszemben. már egészen jól kitaláltam, hogy mi lesz a következő fejezetben. [persze leírva rendesen, mondatokká fűzve még nincsen. és holnap egy újabb adagot kell[ene] vinnem a húgomnak.de ettől még továbbra is az a szabály, hogy: 1. csak arra az oldalra/részre koncentrálj, amit éppen írsz 2. we will cross the bridge, when we get there.] mindenesetre mindezt azért mégsem vasárnap hétfőn éjjel kettőkor kellett volna, három órával az ébresztő megszólalása előtt, koffeintől (teliholdtól?) zakatoló, túlpörgő aggyal.
btw, lesz krakkóban florence koncert, nem megyünk? ha lenne kivel, és lenne pénzünk, és nem lennénk mindannyian csóró, pályakezdő working class hero-k, hát igazán elmennék. [ó, florence, mondd, miért nem jössz közelebb?]
hogy mi volt ma a neten?
- ez annyira én vagyok
- ez a naplóbejegyzés (annyira lopom az ötletet!). meg úgy az egész blog
- ez a gondolat
- ó, moszkva tér, be hiányzol!
- ez a budapest blog
- napi gosling. cause he is hot as a stiff cock a cup of freshly brewed coffee
ps: napi old-school újságíró: adjál már fel nekem egy képet! kösz, cső! [=küldenél egy fotót emailben?]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése