április 12.

 

most igazán írhatnék magasröptű hangzatos [ámbár üres] gondolatokat, nagyszabású szentimentális év - és életértékelést, esetleg levelet a harmincéves (35? 40?) énnek, vagy akár ki is oszthatnám egy tökös kis versben az egyik összes egyetemi tanáromat (esetleg a teljes magyar felsőoktatási rendszert?). de a magasröptű bejegyzések valahogy mindig szombat vagy vasárnap este jönnek. meg egyébként is, most is csak ülök, hosszúkat pislogva, hátradőlve, és csak hagyom, élvezem, ahogy puha gondtalan lebegéssel rám telepedett az este (~ ahogy az alkohol keveredett az antibiotikummal a véremben?).

ma megint bolondok háza volt a szerkesztőségben, négy óra alatt csináltam meg annyi munkát, mint máskor nyolc alatt. a születésnapom ma sem hozott lázba, épp úgy, mint az utóbbi tíz (tizenöt?) évben soha. hisz ez a nap is sem más mint a többi. (ilyenkor nem az anyát kéne ünnepelni, mert szerencsésen világra hozott? azért lássuk be, nem járultam többel hozzá világra jövetelemhez, mint hogy sok-sok óra alatt kicsusszantam onnan bentről.) meg egyébként is, nem megy nekem ez az ön-ünneplés dolog. nem is fog már soha. (de azért egyszer szeretnék egy meglepetés bulit.)

mindenesetre nagy fáradtságomban, orrdugulásomban, szipogásomban, elfolyt sminkem mögött, pislogásaim között elégedett mosoly terül el az arcomon. most boldog vagyok. jó érzés, hogy szeretem a munkámat. jó érzés, hogy olyan munkát találtam, amit megszerettem. (és ha olyan dolgot csinál az ember, amit szeret és amit szabadidejében is szokott, hát akkor valóban nem érződik munkának a dolgozás. régebben mindig azt mondogattam, hogy én olyan munkát szeretnék, hogy az olvasásért fizessenek nekem. és most hogy jobban belegondolok, ilyen, és ez a munkám. persze, nyilván nem regényeket olvasok meg szépirodalmat. de olyat olvasok, amit szabadidőmben is olvasnék. [be careful what you wish for, cause you might just get it, huh?])

egyáltalán nem érzem magam huszonhatnak. (huszonkettőnek annál inkább.) [taylor swift most már hivatalosan is a guilty pleasure előadóm. fuckyeah ragadós csillámpop!]

apró örömök az életben rovatunk:

• azért az jó érzés, hogy egyik-másik fotóm útra kel, kétszer-háromszor körbejárja a tumblr-t, és egy szelet tortának most több mint 4000 note-ja van.

boldog szülésem napját az anyukámnak. igazán jól (?) járt velem az univerzum.