Ülök a Duna-parton, egy késő délutáni, estébe olvadó koranyári napon, a Szabadság-híd tövében. Egy gyors, rövid nap közeledik a végéhez. Tágra nyílt szemekkel bámulok már vagy egy órája , és nem győzök betelni Budapest szépségével. Hátam mögött a kettes villamos dörömböl el kétpercenként, siklik be az alagútba, majd döcög tovább a Duna-parton. Mellettem túristák egész sora ül a sétánnyi hosszúságú padon; mind csak figyeli, csodálja a várost, mind meztelen lábbal. Abban a pillanatban, hogy leülnek, már veszik le is a cipőt, papucsot, és rakják le lábukat a felmelegedett utcakőre. Bőrük minden szabad négyzetcentiméterén szívják be a csiklandozóan meleg napsugarakat. Balra a Szabadság-híd domborodik tiszteletet parancsolóan; kicsit azért beleremeg, mikor átdöcög rajta a villamos. Lábam alatt a folyó lassam hömpölyödik előre, a rakparton az autók gyors egymásutánban rohannak el, a piros lámpánál hosszú sorokba tömörülnek.
Jobbra az Erzsébet-híd bukkan elő a házak mögül maga minden kecsességével, pillérei között a vár sziluettje rajzolódik ki. Hirtelen egy sárga villamos is belesiklik a városképbe, hangosan csilingel mikor a hátam mögé ér. Így még budapestibb a kép. Ezt a kompozíciót még sosem láttam, ezen a ponton még sosem ültem. Kicsit szitkozódom is magamban, mert épp az előbb merült le a fényképezőgépem. Még ezt a néhány képet igazán kibírhatta volna. És most a fény is annyira szép, meleg, selymesen sárga. Az ég tiszta, sehol egy kósza bárányfelhő sem, a lemenő nap sugarai gyöngéden csiklandozzák a rakparti házsor homlokzatát. De nem baj, nem számít, így legalább jó okom van visszajönni holnap.
Arcomra hatalmas mosoly ül ki, boldogan hunyorítok a napba. Zsebre raknám a pillanatot, és vinném magammal a borús napokra. Legszívesebben egész este itt maradnék, figyelném a naplementét. A padon aludnék, majd pirkadatkor átbattyognék a hídon, és a napkeltét a túloldalról nézném.
A lap hamar betelik, a giccses jelzők gyorsan fogynak, s kénytelen vagyok belátni, hogy ezt a szépséget az én szókincsem képtelen hitelesen elkapni és visszaadni.
Úgyhogy hátradőlök és élvezem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése