Mostantól kezdve veszem a fáradtságot, hogy írjak. Minden nap, még az áldatlan napokon is. Magyarul is. Angolul is. Naplót is. Blogot is. Néha ezt, néha azt. Körülöttem mindenki beérik, publikálnak, könyveket írnak vagy újságot szerkesztenek, kiadják őket. Én meg csak itt vagyok: tengődöm. Nyomogatom a nagygombot a fényképezőgépen, meg a sok kis gombot a billentyűzeten, görgetem-görgetem lefelé az egeret, és költöm a pénzem könyvekre, cipőkre, és táskákra. Arra a két dologra, aminek a lefontosabbnak kellene lennie mégsem tudok időt csinálni (hiszen az embernek arra van ideje, ami igazán fontos neki, és amire csinál időt): az olvasásra és az írásra.
Írni, írni, írni. Magyarul. Több órát naponta. Bárcsak felül tudnék kerekedni a lustaságomon és szétszortságomon, bárcsak képes lennék minden nap leülni írni. Összeszedetten, épkézláb, vállalható, alkalomadtán publikálható gondolatokat. Most nekifutok mégegyszer, és megpróbálok magyarul blogolni. Akármiről. Nem kell feltétlenül összeszedettnek lennie, sem kapunyitási pánikkal átitatott, szarkasztikusan és önironikusan pánikoló kerekegész gondolatoknak az élet nagy kérdéseiről. Lehetnek akármilyen szösszenetek, szösszenet töredékek, dirib-darab post it-foszlányok. Magamról, magamnak. Az életről, a jövőbeli énemnek. Néha a kapunyitási pánikról. Már amikor pánikolok. Most éppen nem annyira, mert szépen folydogál előre az élet, és nem nagyon találok időt a mélyenszántó pánikolós gondolataim elmélyítésére és papírra vetésére.
Sőt, talán már azt is mondhatom, hogy a kapu kinyílt, már a túloldalon vagyok, de még épphogy csak átléptem a küszöbön, és gyökkettes tempóban csoszogok előre. S ki tudja, hogy merre visz az előre? Továbbra is bekötött szemmel tapogatózom, és totyogok ebben a hatalmas izében, amit az emberek többnyire életnek neveznek. Továbbra sem tudom, hogy miféle, hogy merre visz, de azért néha-néha már egy-egy tapintásból sejtem, hogy mi minden anyagból van összegyúrva. Tán még a végén kitapogatom az egészet.
Ugyanúgy, mint az utóbbi sok-sok (10? 12?) évben, most is írva próbálom kitapogatni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése